Tudnivalók a hólánc használatáról
Télen, ha leesik a hó és valamilyen csoda folytán meg is marad, akkor, ha olyan helyen járunk autónkkal, ahol nem takarították le az utat, ott szükségünk lehet hóláncra, főleg ha emelkedő vagy lejtő is van az úton. Emiatt fontos, hogy télen mindig legyen az autónkban egy pár hólánc (ezeket általában párban árulják, szóval elég egy dobozzal vennünk). Ezt az alkalmatosságot mindig a hajtott kerékre (négykerékhajtású autók esetén tehát az összes kerékre) kell felszerelni, és fontos, hogy az autónk gumijához való méretű láncot vegyünk (a hóláncokat több méretben gyártják), ellenkező esetben nem fogjuk tudni használni, vagy ha esetleg mégis, akkor nem hosszú ideig, és nagy valószínűséggel az autónk gumijában is kárt teszünk majd.
A biztonságos téli közlekedéshez fontos még az is, hogy téli gumi legyen az autónkon, akkor is, amikor hóláncot haszálunk, tehát ez a ráfordítás nem spórolható meg, ha komolyan vesszük a vezetés biztonságát. És ne feledkezzünk meg róla, hogy a hólánc használata csak havas vagy jeges úton megengedett (meg természetesen időjárástól függetlenül földúton is, még ha száraz időben ennek nincs is értelme), és mielőtt kemény burkolatú útra érnénk, le kell szerelni. Ez azért fontos, mert ha aszfalton közlekedünk vele, akkor a lánc is és az autónk gumijai is rövid idő alatt károsodást szenvednek vagy akár teljesen tönkre is mennek.
Míg az Európai Unió több országában kötelező előírás, hogy az ember autójában télen mindig legyen hólánc (ahogy a téligumi használata – tehát nem csak a magunkkal hordása – is többnyire kötelező ezekben az országokban), Magyarországon más az erre vonatkozó jogi szabályozás (nálunk legfeljebb csak egy „Hólánc használata kötelező” feliratú közlekedési tábla kötelezheti az autósokat adott, fokozottan veszélyesnek nyilvánított útszakaszokon a hólánc használatára, és ha már itt tartunk: egyelőre a téligumi használatát sem tette nálunk kötelezővé az országgyűlés), és emiatt szomszédainkhoz képest nálunk az emberek sokkal kevesebb ismerettel rendelkeznek erről a témáról – sokan vannak, akik soha nem is láttak „élőben” hóláncot. Ezért úgy gondoltam, hogy kicsit összeismertetem érdeklődő olvasóimat ezzel a(z egyébként szerintem autós szemmel nézve elég izgalmas) témával.
Kezdeném azzal, hogy a hóláncoknak, azon túl, hogy szükségszerűen többféle méretben készülnek, több fajtájuk létezik, amelyek egymástól némileg eltérő műszaki megoldások alkalmazásával igyekeznek megfelelni a velük szemben támasztott technikai követelményeknek (amely utóbbiak többek között az úthoz való tapadásra, a tartósságra, a gumik kímélésére és a minél kisebb menetzajra vonatkoznak) és egyes konstrukciók esetében a lehető legjobban megönnyíteni a felszerelés műveletét, amely – most szókimondó leszek – az esetek többségében minden, csak nem gyerekjáték.
Ez utóbbi tényező, azaz a felszerelés nem kis nehézségei, is hozzájárul ahhoz, hogy az emberek tartanak a hólánc használatától, és ha már egyszer nem kötelező, akkor egyszerűen csak hagyják, hogy teljesen kimaradjon az életükből. És ezáltal, ugyan kétségtelenül megszabadulnak némi macerától – amelynek mértéke egyébként egy kis gyakorlással jelentősen lecsökkenthető –, meg is fosztják magukat bizonyos olyan lehetőségektől, amelyektől amúgy abszolút nem volna muszáj megfosztaniuk magukat, nameg olyan téli élmények, jó értelemben vett kalandok megtapasztalásától is, amelyeket abszolút átélhetnének ők is, ha kicsit vállalkozó kedvűbbek (vagy csak a témával kapcsolatban informáltabbak?) lennének.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.